Milyen könnyűnek látszik az írás.Milyen egyszerűnek gondoljuk egy könyv megírását,egy történet kitalálását.Pedig messze nem az.
Sokszor próbálkoztam már könyvet,regényt írni.Volt már rengeteg blogom.De sosem voltam elégedett azzal amit irtam.
A blog íráshoz nem kell sok dolog csak kreativitás és képzelőerő.Még mindig de egyszerűnek tűnik.
Egy könyv nagyon sok dologból áll.Szereplőkből,helyszínekből,cselekményekből.
De ezeket is kategóriákra kell bontani.
A szereplőknek kell név,stílus,valami érdeklődési kör,barátok,esetleg szerelme,néhány esetben kedvenc tanár,legutáltabb tanár.....
A helyszínekhez kötődnie kell valami cselekménynek,pontos leírás kell róla...
A cselekményekbe pedi bele tartozik a beszélgetés,a gondolatok,az aznapi nap leírás,különböző szereplők cselekvései.....
És ez még nem minden.Ki kell találni egy forduló pontot a történethez amivel foglalkozhatsz.Kell valami ütős,megdöbbentő,esetleg sokkoló hír vagy cselekmény.
És jól kell fogalmazást írni is.És a helyesírás se árt.
Ha ezek megvannak már kezdheted is a blogolást.
2013. július 4., csütörtök
Megjegyzések
Írjatok megjegyzést az oldalra vagy egy adott szövegre! :)
Írjatok olyan dolgokat amikről írhatnék!Megjegyzésbe ezt is! ;)
Köszönöm! :)
Írjatok olyan dolgokat amikről írhatnék!Megjegyzésbe ezt is! ;)
Köszönöm! :)
Rasszizmus
A rasszizmus egy ocsmány dolog.Mindenki,kihangsúlyozom MINDENKI ugyanolyan ember.
Mivan ha valaki fekete,mi van ha valaki kínai,mi van ha valaki vallásos,mi van ha valaki gót? Az égvilágon SEMMI.Ugyanannyit érnek mint te.Sőt lehet hogy többet is.Miért,miért kell mindig bántani valakit?Miért kell az embereket diszkriminálni? Neked jobb lesz? Hát nem,NEM LESZ JOBB!
Kezdjük feketékel, a négerekkel:
Mi bajotok van velük? Mi meg fehérek vagyunk.Hát aztán? A bőrszín semmit se számít. Egy másik országból származik.Na és? Vannak köztük is jó emberek és rosszk is.De köztünk is vannak ugyanúgy.Lehet hogy van rá okod hogy utáld őket.Lehet hogy valami rosszat tettek ellened vagy a családod ellen.De akkor sem mind.Ne a feketéket utáld hanem azokat akik elkövették.
Kínaiak:
Nem hogy örülnél hogy élnek.Rengeteg dolgot ők találtak fel.Már szinte mindent ott gyártanak.A kínaiak nagyon okos emberek.Elítélitek azokat akik mondjuk itt élnek Magyarországon.Ha az apja vagy az anyja kínai de a másik szülője nem,akkor félig ő is magyar.Olyan mint te.Ha itt született Magyarországon és még sosem volt Kínában.Magyarországot tekinti az otthonának.Amikor le "büdös kínai"-ztok egy vietnámi embert,akkor mindig elgondolkozok azon hogy miért.Semmi értelme sincs.Az egész rasszizmusnak nincs értelme.
Vallásos emberek:
Ha valaki vallásos akkor az téged ne zavarjon.Mit érdekel téged az hogy ő miben hisz? Vagy hogy miben nem hisz? Nem kell gyűlölni azért mert ő eljár templomba,vagy hogy imátkozik.
Vagy amikor két vallás utálja egymást.Annak sincs értelme.Ők ebben hisznek,ők meg abban.Az téged nem akadályoz semmiben.Nem kell őket elítélni.
Gótok:
Ez is egy stílus.Ha valaki szerei ezt akkor szeresse.Anélkül hogy te ezért kiközösítenéd.Nem sokat tudok róluk és valőszínűleg te sem.Itt van még egy ok hogy miért NE UTÁLD.Ők utálhatnának azért mert nem fekete a körmöd vagy mert színes ruhákat hordsz.De csak ennyiben különböznek.Más a ruhájuk,más megjelenésük,a zenei ízlésük,a hajuk.Más a stílusok.Ennyi.
És még írnék az emósokról:
Van egy amós barátom,aki elmondta hogy miért lett emós és hogy általában miért lesznek emósok.Akkor értettem meg hogy a rasszizmus egy undorító dolog és hogy mekkora barom voltam hogy kiröhögtem őket.
Azt mondta hogy valami áll az átalakulás hátterében.Valami rossz.Például halál,erőszak,baleset,valaki elvesztése.Olyan dolgok amiket csak ők értenek.Eszméletlenül aranyos mind.Nagyon tudnak szeretni és nagyon jó emberek.Érzékenyek és megértőek.Lehetetlen őket utálni,és NE is UTÁLD ŐKET!
Mivan ha valaki fekete,mi van ha valaki kínai,mi van ha valaki vallásos,mi van ha valaki gót? Az égvilágon SEMMI.Ugyanannyit érnek mint te.Sőt lehet hogy többet is.Miért,miért kell mindig bántani valakit?Miért kell az embereket diszkriminálni? Neked jobb lesz? Hát nem,NEM LESZ JOBB!
Kezdjük feketékel, a négerekkel:
Mi bajotok van velük? Mi meg fehérek vagyunk.Hát aztán? A bőrszín semmit se számít. Egy másik országból származik.Na és? Vannak köztük is jó emberek és rosszk is.De köztünk is vannak ugyanúgy.Lehet hogy van rá okod hogy utáld őket.Lehet hogy valami rosszat tettek ellened vagy a családod ellen.De akkor sem mind.Ne a feketéket utáld hanem azokat akik elkövették.
Kínaiak:
Nem hogy örülnél hogy élnek.Rengeteg dolgot ők találtak fel.Már szinte mindent ott gyártanak.A kínaiak nagyon okos emberek.Elítélitek azokat akik mondjuk itt élnek Magyarországon.Ha az apja vagy az anyja kínai de a másik szülője nem,akkor félig ő is magyar.Olyan mint te.Ha itt született Magyarországon és még sosem volt Kínában.Magyarországot tekinti az otthonának.Amikor le "büdös kínai"-ztok egy vietnámi embert,akkor mindig elgondolkozok azon hogy miért.Semmi értelme sincs.Az egész rasszizmusnak nincs értelme.
Vallásos emberek:
Ha valaki vallásos akkor az téged ne zavarjon.Mit érdekel téged az hogy ő miben hisz? Vagy hogy miben nem hisz? Nem kell gyűlölni azért mert ő eljár templomba,vagy hogy imátkozik.
Vagy amikor két vallás utálja egymást.Annak sincs értelme.Ők ebben hisznek,ők meg abban.Az téged nem akadályoz semmiben.Nem kell őket elítélni.
Gótok:
Ez is egy stílus.Ha valaki szerei ezt akkor szeresse.Anélkül hogy te ezért kiközösítenéd.Nem sokat tudok róluk és valőszínűleg te sem.Itt van még egy ok hogy miért NE UTÁLD.Ők utálhatnának azért mert nem fekete a körmöd vagy mert színes ruhákat hordsz.De csak ennyiben különböznek.Más a ruhájuk,más megjelenésük,a zenei ízlésük,a hajuk.Más a stílusok.Ennyi.
És még írnék az emósokról:
Van egy amós barátom,aki elmondta hogy miért lett emós és hogy általában miért lesznek emósok.Akkor értettem meg hogy a rasszizmus egy undorító dolog és hogy mekkora barom voltam hogy kiröhögtem őket.
Azt mondta hogy valami áll az átalakulás hátterében.Valami rossz.Például halál,erőszak,baleset,valaki elvesztése.Olyan dolgok amiket csak ők értenek.Eszméletlenül aranyos mind.Nagyon tudnak szeretni és nagyon jó emberek.Érzékenyek és megértőek.Lehetetlen őket utálni,és NE is UTÁLD ŐKET!
Különféle stílusok
A stílusok.Mindnekinek más stílusa van.Van aki laza,van aki csajos,van aki fiús,van aki sportos,van aki stréber...
Mindenkinek más-más a stílus.Én például a laza-hippi stílust szeretem.Öltözködésben és minden másban is.Szeretem a színes,laza cuccokat,rengeteg peace-s ruhám,ékszerem van,bírom a szakadt farmerokat,a mintás nadrágokat,a feltűnő ruhákat.Imádom a karkötőket,a hosszú fülbevalókat,bokaláncokat,a sok nyakláncot.Imádom a tollakat is.
És akkor én most rossz ember vagyok? Én nem így gondolom.
Gondolom veled is előfordult már hogy leszólták hogy-hogyan öltözködsz.
Lehet hogy irigység,féltékenység beszél belőlük,de vannak olyanok is aki csak szimplán bunkók és rosszat akarnak másoknak.Ők ilyenek.Nem kell velük foglalkozni.Nem kell megváltoznod azért mert nekik nem tetszel.Valakinek biztosan tetszel vagy tetszeni fogsz.Valaki lesz akivel jóban leszel és megért téged.
Rengeteg stílus létezik a világon,ezért nem vesézem ki az összeset.
Ha valakinek van stílus az jó! És nem gáz,nem szégyen,és nem lesz különc hanem különleges!
Találd meg a saját stílusodat.
Véleményeket kérek az oldalról :)
Utálom azt az érzést amikor valaki megmondja hogy mit csináljak és mi legyek.Példa oka ként itt van a mamám:
Azt szeretné ha mazsoretteznék..Nekem semmi közöm nincs a táncokhoz.Régebben jártam de nem az én világom.
Vagy..grafikára járok.A rajzolásban látom a jövőmet.Amikor beszélünk mindig elmondja hogy abba kéne hagynom a rajzolást és valami értelmeset kéne csinálnom.Van tehetségem a rajzhoz.Évek óta járok grafikára.És nem fogom abba hagyni.Versenyeket nyertem.Mindig is 5-ös voltam rajzból.A grafika tanárom országos versenyre akar küldeni.Amikor valaki elakad egy rjznál mindig az én rajzom mutatja meg.Kiállításokon voltak a munkáim.De persze ez csak egy baromság és inkább mazsoretteznem kéne.Persze.Logikus..
Kézilabdázok..A mamám nem tudja hogy mikor hol vagyok,de ő biztosan állítja hogy sose megyek el az edzésekre.És akkor megint csak a mazsorett.Mert hogy azt szeretném meg élvezném meg blablablaa..Egyetlen eg edzést hagtam ki mert nem voltam Magyarországon.De én kérek bocsánatot..
Vagy anyám..
Volt egy rajzom az asztalomon.Csak egy írólapra rajzoltam amikor unatkoztam.De nagyon jól sikerült.Sose rajzoltam még olyan szép embert.És anyám ráirkált.Amikor megkérdeztem hogy miért pont erre,akkor kijelentette hogy azért mert az csak eg firka volt.
Vagy még apámról is mesélhetek..
Nem vagyok kövér de eljárok futni.Mert szeretek futni és pár kilót le alarok adni.És apám folyamatosan rajtam röhög,hogy egy napig fogyózok meg hogy minek járok futni.Az az egy nap volt kb 2 hét.Mert 2 hete kezdtem el.Azóta minden nap futok.Még a nyaraláson is.Ami lehet hogy kissé beteges de nekem sokat jelent.
És így törnk össze az ember álmai.
És a legrosszabb hogy ők a családom.Támogatniuk kellene nem lefújjogni.
De nem szabad mások véleményével foglalkozn.Az ember akkor lesz sikeres és boldog ha azt csinálhatja amit szeret.Amire mindig is vágyott.Ami gyerekkora óta az álma.Ha az álma valóra válik.
Vagy nem?
Szerintem ez a nagybetűs ÉLET.
Azt szeretné ha mazsoretteznék..Nekem semmi közöm nincs a táncokhoz.Régebben jártam de nem az én világom.
Vagy..grafikára járok.A rajzolásban látom a jövőmet.Amikor beszélünk mindig elmondja hogy abba kéne hagynom a rajzolást és valami értelmeset kéne csinálnom.Van tehetségem a rajzhoz.Évek óta járok grafikára.És nem fogom abba hagyni.Versenyeket nyertem.Mindig is 5-ös voltam rajzból.A grafika tanárom országos versenyre akar küldeni.Amikor valaki elakad egy rjznál mindig az én rajzom mutatja meg.Kiállításokon voltak a munkáim.De persze ez csak egy baromság és inkább mazsoretteznem kéne.Persze.Logikus..
Kézilabdázok..A mamám nem tudja hogy mikor hol vagyok,de ő biztosan állítja hogy sose megyek el az edzésekre.És akkor megint csak a mazsorett.Mert hogy azt szeretném meg élvezném meg blablablaa..Egyetlen eg edzést hagtam ki mert nem voltam Magyarországon.De én kérek bocsánatot..
Vagy anyám..
Volt egy rajzom az asztalomon.Csak egy írólapra rajzoltam amikor unatkoztam.De nagyon jól sikerült.Sose rajzoltam még olyan szép embert.És anyám ráirkált.Amikor megkérdeztem hogy miért pont erre,akkor kijelentette hogy azért mert az csak eg firka volt.
Vagy még apámról is mesélhetek..
Nem vagyok kövér de eljárok futni.Mert szeretek futni és pár kilót le alarok adni.És apám folyamatosan rajtam röhög,hogy egy napig fogyózok meg hogy minek járok futni.Az az egy nap volt kb 2 hét.Mert 2 hete kezdtem el.Azóta minden nap futok.Még a nyaraláson is.Ami lehet hogy kissé beteges de nekem sokat jelent.
És így törnk össze az ember álmai.
És a legrosszabb hogy ők a családom.Támogatniuk kellene nem lefújjogni.
De nem szabad mások véleményével foglalkozn.Az ember akkor lesz sikeres és boldog ha azt csinálhatja amit szeret.Amire mindig is vágyott.Ami gyerekkora óta az álma.Ha az álma valóra válik.
Vagy nem?
Szerintem ez a nagybetűs ÉLET.
2013. július 3., szerda
Az álmom,ami már nem csak egy álom
Itt ülök éjfél előtt pár perccel a gép előtt.Én sem lehetek egy komlett ember.
Viszont most a fejemben van hogy mit osztanék meg veletek.
Nekem is van egy álmom,egy célom.Lakberendező szeretnék lenni.És ez most nem olyan hogy hercegnő,tűzoltó,kukás,autóversenyző,modell vagy akármi szeretnék lenni.Ez nem egy kislány álma.Ez egy biztos cél.
Régen is érdekeltek a színek,a bútorok,a házak.Fejben sokszor átalakítottam az ismerőseim,az üres vagy be nem fejezett házakat.És a saját házunkat.És most belevágtam.Átalakítom a szobám.Rájöttem hogy dolgozni nem is olyan könnyű mint hittem.Amikor egész nap tervezgetsz,számolsz,keresel,mérsz akkor bizony elfáradsz.De nagyon.Azt hittem hogy a lakberendezés egy könnyű munka.Hiszen csak el kell képzelni-e egy szép szobát,házat,helységet..Hát ez egy óriási tévedés.Amikor ülsz egy festék katalógus felett és az istenért se tudsz választani,vagy amikor rossz bútort hoznak ki a szálítok,esetleg amikor azon gondolkozol hogy parketta vagy padlószőnyeg legyen,aztán ha az megvan akkor azt is ki kell választanod..na akkor aztán tényleg besokalsz.
De ha komolyan veszed és küzdesz az álmaidért akkor eléred a célod.
Meg van hogy mit akarok.A munkások neki állhatnak a dolguknak mert én mindent megterveztem.Igaz hogy elment vele pár napom és éjszakám de megérte,mert az első lépést megtettem azért hogy a célom megvalósuljon.És ez jó érzéssel tölti el az embert.
Ti is tegyetek az álmaitokért,hogy többé ne csak álmok legyenek.Ugyanis erről szól a nagybetűs ÉLET.
Jó éjt! ;)
Viszont most a fejemben van hogy mit osztanék meg veletek.
Nekem is van egy álmom,egy célom.Lakberendező szeretnék lenni.És ez most nem olyan hogy hercegnő,tűzoltó,kukás,autóversenyző,modell vagy akármi szeretnék lenni.Ez nem egy kislány álma.Ez egy biztos cél.
Régen is érdekeltek a színek,a bútorok,a házak.Fejben sokszor átalakítottam az ismerőseim,az üres vagy be nem fejezett házakat.És a saját házunkat.És most belevágtam.Átalakítom a szobám.Rájöttem hogy dolgozni nem is olyan könnyű mint hittem.Amikor egész nap tervezgetsz,számolsz,keresel,mérsz akkor bizony elfáradsz.De nagyon.Azt hittem hogy a lakberendezés egy könnyű munka.Hiszen csak el kell képzelni-e egy szép szobát,házat,helységet..Hát ez egy óriási tévedés.Amikor ülsz egy festék katalógus felett és az istenért se tudsz választani,vagy amikor rossz bútort hoznak ki a szálítok,esetleg amikor azon gondolkozol hogy parketta vagy padlószőnyeg legyen,aztán ha az megvan akkor azt is ki kell választanod..na akkor aztán tényleg besokalsz.
De ha komolyan veszed és küzdesz az álmaidért akkor eléred a célod.
Meg van hogy mit akarok.A munkások neki állhatnak a dolguknak mert én mindent megterveztem.Igaz hogy elment vele pár napom és éjszakám de megérte,mert az első lépést megtettem azért hogy a célom megvalósuljon.És ez jó érzéssel tölti el az embert.
Ti is tegyetek az álmaitokért,hogy többé ne csak álmok legyenek.Ugyanis erről szól a nagybetűs ÉLET.
Jó éjt! ;)
ÉLET
Az emberek nagy része azt mondja,hogy a nagy betűs ÉLET-be, 18-19 évesen lépünk be,amikor befejezzük a gimit.
Én ezzel nem értek egyet....
Rengetegen átéltek már olyan dolgokat mint például egy rokon halála,egy baleset,a szülei elvesztése,spórololás a pénzel,anyagi gondok a családban...És még sorolhatnám azokat a dolgokat amik az élettel járnak.Hogy ezeket megtapasztald nem kell 18 évesnek lenned.Nem kell gimnáziumi végzettség.A nagybetűs ÉLET-be akkor lépünk bele amikor megszületünk.Sok dolot kell elviselnünk azért hogy felnőtt korunkban sikeres emberek legyünk,akikre szükség van.
Én is csak egy átlagos gyerek vagyok.Nem vagyok még 18.A gimnáziumot még messze nem fejeztem be.Még mindig az általánossal küzködök.De mostmár megértettem hogy ha nem tanulok keményen akkor nem lehet lyan munkám amiről álmodok,ami a célom,amihez el kell viselnem a nagy betűs ÉLET minden percét.Ha rossz,ha jó.
Gondolom nem csak én éreztem úgy,hogy miért güriznék azért ami csak évek múlva lesz.Az állásinterjúk.A munkám.Az életem.De rájöttem hogy nagyon is számit amit most történik.Már ez is beleszámít az érettségibe.Ezeket a jegyeket is nézik a felvételinél a gimibe.Ha nem kerülök be egy jó gimnáziumba akkor nem mehetek főiskolára,egyetemre.Ha oda nem megyek akkor az álmomat,a céomat azaz az álommunkámat elfelejthetem.Az örökké egy álom marad.De én azt akarom,hogy az ne az álmom hanem az életem legyen!
És ezért meg kell küzdeni.....
Én ezzel nem értek egyet....
Rengetegen átéltek már olyan dolgokat mint például egy rokon halála,egy baleset,a szülei elvesztése,spórololás a pénzel,anyagi gondok a családban...És még sorolhatnám azokat a dolgokat amik az élettel járnak.Hogy ezeket megtapasztald nem kell 18 évesnek lenned.Nem kell gimnáziumi végzettség.A nagybetűs ÉLET-be akkor lépünk bele amikor megszületünk.Sok dolot kell elviselnünk azért hogy felnőtt korunkban sikeres emberek legyünk,akikre szükség van.
Én is csak egy átlagos gyerek vagyok.Nem vagyok még 18.A gimnáziumot még messze nem fejeztem be.Még mindig az általánossal küzködök.De mostmár megértettem hogy ha nem tanulok keményen akkor nem lehet lyan munkám amiről álmodok,ami a célom,amihez el kell viselnem a nagy betűs ÉLET minden percét.Ha rossz,ha jó.
Gondolom nem csak én éreztem úgy,hogy miért güriznék azért ami csak évek múlva lesz.Az állásinterjúk.A munkám.Az életem.De rájöttem hogy nagyon is számit amit most történik.Már ez is beleszámít az érettségibe.Ezeket a jegyeket is nézik a felvételinél a gimibe.Ha nem kerülök be egy jó gimnáziumba akkor nem mehetek főiskolára,egyetemre.Ha oda nem megyek akkor az álmomat,a céomat azaz az álommunkámat elfelejthetem.Az örökké egy álom marad.De én azt akarom,hogy az ne az álmom hanem az életem legyen!
És ezért meg kell küzdeni.....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)